Kovács a HC-ben

Kovács háromszor annyit keresett Romániában, mint az Extraligában

Nem mondhatjuk, hogy a román jégkorongsport tiszteletet parancsolna a világban. De abban az országban is egyre jobban rájönnek a sportág ízére. Erről a kassai Kovács Krisztián is meggyőződhetett. A kassai lelátók egykori kedvence az elmúlt szezont a romániai HC Csíkszereda klubjában játszotta le.

A hokista Kovács Krisztiántól ez ugrás volt az ismeretlenbe. A nyári felkészülést ugyan a cseh 1. ligás Havírovban kezdte, de két hónap után távozott a klubtól. Megvolt rá az oka. Végül egy olyan országba került, amely inkább a jó focijáról ismert, de a jégkorong Romániában erősödőben van. Tino tud erről eleget.

"Csíkszereda egy magyar város Romániában. Román szót ott egyáltalán nem hallani. A magyarok és a románok nem szeretik egymást," kezdett mesélni Kovács, aki egy Kassától 650 kilométerre fekvő városban működő klubhoz szerződött. "Gyönyörű környezetbe kerültem. Hegyek, erdők, síközpont. A város úgy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nagyjából úgy, mint nálunk Ótátrafüred. Csíkszeredának 30 ezer lakosa van, magyarok élnek ott. Bár Romániában a labdarúgás az első számú sport, ebben a városkában a hokinak nem volt versenytársa. A meccsek látogatottsága jó volt. Már csak azért is, mert a városban két vetélytárs klub működik."

Kovács klubja egyszerre játszott a magyar és a román bajnokságban is. Ezen kívül mindkét ország kupájában. Úgyhogy meccsekből volt bőven. "A rájátszással együtt 96 meccset játszottunk. Ezek már az NHL-hez is méltó számok. Hetente többnyire négy meccsünk volt. Tehát több a meccs és kevesebb az edzés. Ez igénybe veszi az embert, az utazásról nem is beszélve. Bár be kell vallani, hogy némelyik meccsnek gyengébb volt a színvonala."

A szlovákokra építettek

A HC Csíkszereda szlovákiai és csehországi légiósokra épített. Ők az edzőn kívül tízen voltak. "Két cseh, továbbá Polc, Scibran, Harabín, Blanár, Bosák, Racek, Malinka és én. Az elején Rohácik volt az edző, szezon közben őt a szintén szlovák Ozimák váltotta. Engem Rohácik hívott Romániába. Két hónapot Havírovban edzettem. Nem kaptam egy koronát se, máig sem fizettek ki semmit, úgyhogy felbontottam a szerződést. Azután Lettország, Lengyelország és Románia közül választhattam. De Csíkszeredában sokkal többet kínáltak, mint Lettországban, úgyhogy elmentem megpróbálni," mondja a 27 éves csatár.

Ennyit sehol sem keresett

Nem sajnálja a döntést, hogy Romániát választotta. Bár eredetileg olyan országban akart játszani, ahol a hoki magasabb színvonalon van. "Ennyit, mint most, sehol sem kerestem. Háromszor annyit kaptam, mint az Extraligában. Nem beszélve arról, hogy a klub fizette a szállást és az étkezést egy szállodában, fizette a benzint. Szóval parádés volt az egész. A klubtulajdonos egy milliomos, aki összefogott további nagyon tehetős emberekkel és a klubnak profi hátteret teremtettek. A klubtulajdonosnak saját szállodalánca van, mi az egyik luxusszállodában laktunk. Gondoskodott rólunk."

Mindkét bajnokságban ezüstérmes

A csapatban két légiós sor volt és további két hazai játékosokból álló ötös. "A romániai játékostársak egy éve még a juniorok között játszottak, úgyhogy fiatal fiúkról volt szó. A légiósok vitték a vállukon a csapatot, ahogyan a többi klubban is. Mi a magyar bajnokságban döntőbe jutottunk és ott kikaptunk a Székesfehérvártól. A román bajnokságban szintén döntőt játszottunk a helyi vetélytárs Sport Club Csíkszereda ellen. Ott is kikaptunk. A magyar kupában a második helyen végeztünk, a román kupában a harmadikon," sorolja Tino csapata helyezéseit. Tehát egyetlen elsőséget sem szereztek, bár mondjuk a magyar kupában csak büntetőlövésekkel kaptak ki a Dunaújvárostól. "A román bajnokságban nyolc résztvevő van. Az első négy csapat jó. A többi négy gyengébb, ott amatőr feltételek vannak, azokon a meccseken 12-13 gólt is lőttünk. De a gyengébbek ellen csak az alapszakaszban játszottunk. A városi vetélytárssal és riválissal talán tízszer is találkoztunk. A román bajnokság döntőjében is. A 4000 férőhelyes jégcsarnok mindig tömve volt. Ott a hoki az élet része."

Az ajánlatot még meg is emelték

Kovács volt csapata legnagyobb csillaga. A szezon alatt 90 pontot gyűjtött. És sérülés miatt harminc meccsen nem is játszott. "Romániában a bajnokság legjobb játékosának választottak. Írtak rólam az újságban, szerepeltem a tévében. Klubunk tulajdonosa, aki a Román Jégkorongszövetség elnöke is, egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ilyen jó játékos még nem játszott náluk," hízelegtek Krisztiánnak az ilyen bókok. Érthető módon ajánlatot kapott, hogy maradjon ott, ahol eddig volt. "Már megkezdték a szárazedzéseket. De én várok. Ha adódna valamilyen érdekesebb lehetőség, akkor eljövök Romániából. Ha nem, akkor augusztusban visszamegyek oda. A klubelnök felajánlotta nekem a már eddig is nagyon jó feltételek további javítását. A csíkszeredai ajánlat egyfajta biztosíték a számomra," tette hozzá a hokista, akit évekkel ezelőtt az NHL-klub Colorado Avalanche draftolt."

Cikk a "Korzár" c. kelet-szlovákiai napilapból. Fordította: U.N. Owen